Dr Bauer Kálmán értesíti a betegeket, hogy minden pénteken 11 óráig lesz rendelés, 11 órától oltás veszi kezdetét. A maszk használata továbbra is kötelező! |Verpelét Város Önkormányzata értesíti a közép- és felsőoktatási intézmény teljes idejű nappali tagozatos tanulóit, hogy az iskolakezdési támogatás kifizetése megkezdődött. Az önkormányzat házipénztárában eredeti iskolalátogatási igazolás ellenében kerül kifizetésre ügyfélfogadási napokon.

Verpelét város központjában, egy nagy téren, régi kovácsműhely áll, amely a helyi hagyomány szerint még Mátyás király idejében épült. A műhelyben és környékén végzett ásatás során vaseszközök csak a legfelső rétegből kerültek elő, míg mélyebben középkori cserepeket találtak, A műhely XV. századi eredetére tehát nincs bizonyítékunk: az előkerült leletek arra vallanak, hogy ezen a területen volt az egykori középkori falu is és lehetséges, hogy ezen a tájon - ha nem is pontosan a mai helyén - kovácsműhely állott. Ennek nyomát őrizte meg a népi emlékezet. Formáját, építőanyagát tekintve a XVIII század végén, vagy a XIX, század elején épülhetett. A kovácsműhelyt a XIX. században építették, nemzedékeken keresztül a Jakab családból kerültek ki kovácsai. Az ő szerszámaikkal rendezték be a műhelyt 1964-ben a XX. század eleji állapotnak megfelelően.

A műhely a telekkönyv tanúsága szerint az úrbéres telkes gazdák tulajdona volt és hozzátartozott a mögötte álló kovácslak is.

A múlt században, vagy azt megelőzően, itt dolgozott kovácsokról nem maradtak fenn adatok. Az utóbbi fél évszázadban többen dolgoztak a műhelyben: Nagy József, Simon László, Jakab Ernő, Pintér Béla, 1959-ben a műhely a községi tanács kezelésébe került és hosszú ideig üresen állt, később terményraktárnak használták.

A műhely kőből készült építmény, amely a patkolószínnel 9 méter hosszú és 6,6 méter széles. A voltaképpeni műhely hossza 665 cm, ehhez csatlakozik két oldalfallal a fedett patkolószín 235 cm hosszúságban. Magassága 490 cm. A műhely jobb sarkához kapcsolódik a kőből felfalazott 300 x 240 cm méretű kohó. Ezen a részen a műhely külső falába kis nyílást vágtak a hosszabb vasak számára, A műhelyen kétfelé nyíló deszkaajtó van, magassága 185 cm. Az ajtódeszkákat hordó- és állatbélyegző vasakkal sütögették tele, az ajtógerendában több fúrt lyuk látható és rozsdás patkószegekkel verték tele. A műhely két oldalán, egymással szemben, két kis, 35 cm belméretű ablakot láthatunk, kívül behajtható fatáblákkal. A meglehetősen elhanyagolt állapotban lévő épületet az Országos Műemléki Felügyelőség 1964-ben eredeti formájában állította helyre.

A Dobó István Vármúzeum 1963-ban megvásárolta Jakab Ernő helybeli kovácsmester szerszámait, amelynek egy részét apja, Jakab Péter készítette 1830-1890 között. Ezekkel a szerszámokkal és a kovácsok által készített tárgyakkal rendezték be a műhelyt és nyitották meg 1964. október 25-én. A hiteles berendezéshez segítséget nyújtott Jakab Ernő, aki valaha a műhelyben dolgozott.

A bejárattal szemben van a kohó, ezen vannak a tüziszerszámok, a szén és a víz. Ehhez csatlakozik a lábbal működtetett fújtató, ez előtt áll a lécből készült szerszámráma, benne a különféle alakú kalapácsok és steklik.

A fúvó mögött különféle hulladékvasak, ráfdarabok láthatók. A baloldali falnál az ablak alatt áll a satupad, rajta a kovácssatu. Az ablak melletti falra erősített deszkán vannak a különféle menetmetszők és fúróhajtók, kétnyelű kések, cigányfúrók. Itt vannak a különféle olajok és zsírok, szögek, csavarok is.

Az ajtó bal oldalán lévő fal előtt áll a kézzel hajtható, áttételes fúrórógép. A kohóval szemközt áll a földbe ásott üllőtőke, a kézikalapács, nekitámaszkodva az egyik ráverő. Az üllőtőkén lévő hullámlemezbe dugva a majdnem minden munkához nélkülözhetetlen spic - stekli van, valamint a fúrók, csavarok, a szarvasüllő vagy a kisebbik üllő. A jobb oldali falon a kohó mellett a falra erősítve láthatók a különféle szíjkiképzésű tűzifogók, felettük a fogók szárának összeszorításának segítségére szolgáló fogszorítók - glognik. Az ablak másik oldalán a műhelyre vonatkozó főfelirat látható, mellette középkori kovácsműhely ábrázolása. E mellett vannak a lógyógyításhoz szükséges szerszámok: ásítóvas, farkasfogvéső, érvágó.

A sarokban javításra váró kocsioldal, félig kész munkák, előtte patkolószék a vasalószerszámokkal, mellette lópatkolóbak látható. A padlásgerendákra felszögezve lógnak a különféle patkók, láncok, zablák, szekérvasalások.

A műhely a már kiveszőben lévő legősibb foglalkozás, a kovácsmesterség emlékét őrzi, s az ország első ilyen jellegű bemutatóhelye. A hagyomány szerint Egerbe menet már Mátyás király is itt patkoltatta meg lovát.

 

Polgármesteri köszöntő

Tisztelt Látogató! Kedves Érdeklődő!

“Szeretettel köszöntöm Verpelét város honlapján, a bor és nóta falujában!”

Köszönöm, hogy érdeklődik városunk iránt, köszönöm, hogy megtisztel figyelmével. Jó szívvel ajánlom Internetes oldalainkat, amelyeken igyekeztünk bemutatni minden olyan információt, lehetőséget, látnivalót, amelyet fontosnak véltünk tudatni a világgal, benne Önnel is.

Bővebben

Kapcsolat

Polgármesteri Hivatal

3351 Verpelét, Kossuth Lajos út 73.

 

Ügyfélfogadás

Hétfő Nincs ügyfélfogadás
Kedd 7.30-12.00 és 12.30-16.00
Szerda Nincs ügyfélfogadás
Csütörtök 7.30-12.00 és 12.30-16.00
Péntek 7.30-13.30

 

Telefonszámok

Titkárság +36 36 559 300
Polgármester +36 36 559 302
Jegyző +36 36 559 301
Gyermekjóléti
szolgálat
+36 36 559 312
Alapellátási Központ
(idősek otthona)
+36 36 359 129

 

Közérdekű telefonszámok

Mentők 104
Tűzoltók 105
Rendőrség 107

 

Polgári Védelem – Körzeti megbízottak

Vancsó Zoltán r. zls. (20) 776 8085
Bóka László r. ftörm. (20) 534 1343

 

AGRIA Ügyelet

tel: 06-36-314-104

Keresés

©2021 Verpelét Város

Keresés