Verpelét város központjában, egy nagy téren, régi kovácsműhely áll, amely a helyi hagyomány szerint még Mátyás király idejében épült. A műhelyben és környékén végzett ásatás során vaseszközök csak a legfelső rétegből kerültek elő, míg mélyebben középkori cserepeket találtak, A műhely XV. századi eredetére tehát nincs bizonyítékunk: az előkerült leletek arra vallanak, hogy ezen a területen volt az egykori középkori falu is és lehetséges, hogy ezen a tájon - ha nem is pontosan a mai helyén - kovácsműhely állott. Ennek nyomát őrizte meg a népi emlékezet. Formáját, építőanyagát tekintve a XVIII század végén, vagy a XIX, század elején épülhetett. A kovácsműhelyt a XIX. században építették, nemzedékeken keresztül a Jakab családból kerültek ki kovácsai. Az ő szerszámaikkal rendezték be a műhelyt 1964-ben a XX. század eleji állapotnak megfelelően.

A műhely a telekkönyv tanúsága szerint az úrbéres telkes gazdák tulajdona volt és hozzátartozott a mögötte álló kovácslak is.

A múlt században, vagy azt megelőzően, itt dolgozott kovácsokról nem maradtak fenn adatok. Az utóbbi fél évszázadban többen dolgoztak a műhelyben: Nagy József, Simon László, Jakab Ernő, Pintér Béla, 1959-ben a műhely a községi tanács kezelésébe került és hosszú ideig üresen állt, később terményraktárnak használták.

A műhely kőből készült építmény, amely a patkolószínnel 9 méter hosszú és 6,6 méter széles. A voltaképpeni műhely hossza 665 cm, ehhez csatlakozik két oldalfallal a fedett patkolószín 235 cm hosszúságban. Magassága 490 cm. A műhely jobb sarkához kapcsolódik a kőből felfalazott 300 x 240 cm méretű kohó. Ezen a részen a műhely külső falába kis nyílást vágtak a hosszabb vasak számára, A műhelyen kétfelé nyíló deszkaajtó van, magassága 185 cm. Az ajtódeszkákat hordó- és állatbélyegző vasakkal sütögették tele, az ajtógerendában több fúrt lyuk látható és rozsdás patkószegekkel verték tele. A műhely két oldalán, egymással szemben, két kis, 35 cm belméretű ablakot láthatunk, kívül behajtható fatáblákkal. A meglehetősen elhanyagolt állapotban lévő épületet az Országos Műemléki Felügyelőség 1964-ben eredeti formájában állította helyre.

A Dobó István Vármúzeum 1963-ban megvásárolta Jakab Ernő helybeli kovácsmester szerszámait, amelynek egy részét apja, Jakab Péter készítette 1830-1890 között. Ezekkel a szerszámokkal és a kovácsok által készített tárgyakkal rendezték be a műhelyt és nyitották meg 1964. október 25-én. A hiteles berendezéshez segítséget nyújtott Jakab Ernő, aki valaha a műhelyben dolgozott.

A bejárattal szemben van a kohó, ezen vannak a tüziszerszámok, a szén és a víz. Ehhez csatlakozik a lábbal működtetett fújtató, ez előtt áll a lécből készült szerszámráma, benne a különféle alakú kalapácsok és steklik.

A fúvó mögött különféle hulladékvasak, ráfdarabok láthatók. A baloldali falnál az ablak alatt áll a satupad, rajta a kovácssatu. Az ablak melletti falra erősített deszkán vannak a különféle menetmetszők és fúróhajtók, kétnyelű kések, cigányfúrók. Itt vannak a különféle olajok és zsírok, szögek, csavarok is.

Az ajtó bal oldalán lévő fal előtt áll a kézzel hajtható, áttételes fúrórógép. A kohóval szemközt áll a földbe ásott üllőtőke, a kézikalapács, nekitámaszkodva az egyik ráverő. Az üllőtőkén lévő hullámlemezbe dugva a majdnem minden munkához nélkülözhetetlen spic - stekli van, valamint a fúrók, csavarok, a szarvasüllő vagy a kisebbik üllő. A jobb oldali falon a kohó mellett a falra erősítve láthatók a különféle szíjkiképzésű tűzifogók, felettük a fogók szárának összeszorításának segítségére szolgáló fogszorítók - glognik. Az ablak másik oldalán a műhelyre vonatkozó főfelirat látható, mellette középkori kovácsműhely ábrázolása. E mellett vannak a lógyógyításhoz szükséges szerszámok: ásítóvas, farkasfogvéső, érvágó.

A sarokban javításra váró kocsioldal, félig kész munkák, előtte patkolószék a vasalószerszámokkal, mellette lópatkolóbak látható. A padlásgerendákra felszögezve lógnak a különféle patkók, láncok, zablák, szekérvasalások.

A műhely a már kiveszőben lévő legősibb foglalkozás, a kovácsmesterség emlékét őrzi, s az ország első ilyen jellegű bemutatóhelye. A hagyomány szerint Egerbe menet már Mátyás király is itt patkoltatta meg lovát.

 

Polgármesteri köszöntő

Tisztelt Látogató! Kedves Érdeklődő!

“Szeretettel köszöntöm Verpelét város honlapján, a bor és nóta falujában!”

Köszönöm, hogy érdeklődik városunk iránt, köszönöm, hogy megtisztel figyelmével. Jó szívvel ajánlom Internetes oldalainkat, amelyeken igyekeztünk bemutatni minden olyan információt, lehetőséget, látnivalót, amelyet fontosnak véltünk tudatni a világgal, benne Önnel is.

Bővebben

Kapcsolat

Polgármesteri Hivatal

3351 Verpelét, Kossuth Lajos út 73.

 

Ügyfélfogadás

Hétfő Nincs ügyfélfogadás
Kedd 7.30-12.00 és 12.30-16.00
Szerda Nincs ügyfélfogadás
Csütörtök 7.30-12.00 és 12.30-16.00
Péntek 7.30-13.30

 

Telefonszámok

Titkárság +36 36 559 300
Polgármester +36 36 559 302
Jegyző +36 36 559 301
Gyermekjóléti
szolgálat
+36 36 559 312
Alapellátási Központ
(idősek otthona)
+36 36 559 129

 

Közérdekű telefonszámok

Mentők 104
Tűzoltók 105
Rendőrség 107

 

AGRIA Ügyelet

tel: 06-36-314-104

Keresés

©2017 Verpelét Város

Keresés