A gyászoló család értesíti a rokonokat, ismerősöket és a város lakosságát, hogy Janitor Mihály temetése március 19-én, kedden délután 14:30 órakor lesz a Verpeléti temetői ravatalozóból. |AZ EGÉSZ EGÉSZSÉGHÁZ TERÜLETÉN KÖTELEZŐ A MASZK HASZNÁLATA! A FELNŐTT HÁZIORVOSI, FOGORVOSI ÉS A GYERMEKORVOSI RENDELŐBEN IS!

Adler Mária

1839. augusztus 2‐án született Verpeléten, majd a későbbiekben az újságírói pályát választot‐ta. 1867‐től 1878‐ig szerkesztette Budapesten a Der Kobold című élclapot. Ezt követően Bécs‐be költözött, ahol a Wiener Wespen és a Nationalökonomische Revue című lap belső munka‐társa volt. Az osztrák fővárosban hunyt el 1899‐ben.

Kövér Gyula

1883‐ban született Verpeléten. Miután a fővárosban elvégezte a Képzőművészeti Főiskolát, Münchenben és Párizsban tanult. Műveinek első kiállítását 1909‐ben Budapesten rendezték meg nagy sikerrel. Külföldön is ismertté vált néhány jeles művészi alkotása, például a Ra‐jongók, A sztár és az Ártatlanság. A Sztár című olajfestményét a Műcsarnok 10 000 pengővel jutalmazta. Munkáival részt vett 1936‐ban az Egri Kaszinóban rendezett gyűjteményes kiállí‐táson. Itt a nézők tetszését különösen megnyerte Öreg búcsús című alkotásával, amely a ko‐rabeli sajtó szerint a legszebb kép volt a kiállításon. A képet Eger érseke vásárolta meg.

Kanzsó György

1872‐ben született a szomszédos Feldebrőn, apja, Kanzsó Mátyás helybeli kántortanító volt. Miután fia Egerben elvégezte a római katolikus tanítóképzőt, 1897‐től Verpeléten kapott ál‐lást, ahol 1910‐ig tanított. Ebben az évben egy őt ért baleset miatt nyugdíjazását kérte, s miu‐tán felgyógyult, birtokot vásárolt. Az ő nevéhez fűződik a Népbank megalapítása, de elnöke volt a helybeli Hangya Szövetkezetnek is. Az 1930‐as évek végén a megyei alispánnál köz‐benjárt azért, hogy 50 verpeléti zsellér, illetve szegényparaszt, a Német Birodalomban mun‐kát vállalhasson. A második világháború utáni társadalmi átalakulás az ő életét is gyökeresen felforgatta. Előbb 1949‐ben birtoka egy részét vette el tőle a Földbérlő Szövetkezet, majd 1950‐ben csa‐ládjával együtt a házából is kirakták, mert oda az erdészetet költöztették, majd 1951‐ben hunyt el.

Timon Zsigmond

1817‐ben született Verpeléten vagyontalan kisnemesi családban. A katonai pályát választot‐ta, ahol huszár őrmesterségig vitte. 1848. szeptember 15‐étől a tiszántúli önkéntes nemzetőr‐tábor fő számvevője volt. December 28‐ától századosként szolgált és a feldunai hadtest pénz‐tárának igazgatója lett. 1849. június 21‐étől őrnagyként, a VII. hadtest hadipénztárát vezette. Az aradi várőrséggel együtt esett fogságba augusztus 7‐én, ahol sorozóbizottság elé állítot‐ták. Arról azonban nem tudunk, hogy katonai szolgálatot kellett‐e teljesíteni. Világos után először vasúti hivatalnok, később uradalmi számvevő lett, majd 1876‐ban hunyt el.

Vitéz (bíró) István

1884‐ben született Verpeléten, a mai temető melletti Szamárkútnál, zselléri családban. Apja kiválóan értett a dohánytermesztéshez és a múlt század végétől az első világháborúig több‐ször szegődött el családjával Szabolcs megyébe dohánykertésznek. Munkájával sikerült te‐kintélyes pénzösszeget szereznie, amiből a faluban több mint 10 kat. hold földet vásárolt. Jórészét szőlővel telepítette be, illetve dohányt termelt rajta. Házasságukból két gyermek született, István és József. István örökölte apja Fő utcai (Kossuth Lajos utca) házát, József öcs‐cse pedig az ősi Szamárkútnál lévő lakást. Vitéz István családjával ügyesen gazdálkodott, így az 1920‐as évektől 1944‐ig a falu tekintélyes gazdája lett. Mint a helybeli legnagyobb adófize‐tők egyike, virilis jogon tagja lett a képviselőtestületnek. Nagyon szeretett politizálni, majd az 1930‐as évek elején bekapcsolódott az akkor zászlót bontott Echkardt Tibor vezette Kis‐gazda Pártba, amelynek egészen felszámolásáig, 1949‐ig tagja volt. 1960‐ig egyénileg gazdál‐kodott, s közben kuláklistára tették. 1960‐ban a Dózsa termelőszövetkezetbe kényszerítették, ahol már öreg kora miatt nem dolgozott, s öregségi járadékból élt. Házasságából három gyermek született. Felesége a feldebrői Bodnár Anna 1963‐ban hunyt el. Vitéz István nagyon hosszú életet élt meg, életének 98. évében ragadta el a halál, 1982‐ben.

Polgármesteri köszöntő

Tisztelt Látogató! Kedves Érdeklődő!

“Szeretettel köszöntöm Verpelét város honlapján, a bor és nóta falujában!”

Köszönöm, hogy érdeklődik városunk iránt, köszönöm, hogy megtisztel figyelmével. Jó szívvel ajánlom Internetes oldalainkat, amelyeken igyekeztünk bemutatni minden olyan információt, lehetőséget, látnivalót, amelyet fontosnak véltünk tudatni a világgal, benne Önnel is.

Bővebben

Kapcsolat

Polgármesteri Hivatal

3351 Verpelét, Kossuth Lajos út 73.

 

Ügyfélfogadás

Hétfő Nincs ügyfélfogadás
Kedd 7.30-12.00 és 12.30-16.00
Szerda Nincs ügyfélfogadás
Csütörtök 7.30-12.00 és 12.30-16.00
Péntek 7.30-13.30

 

Telefonszámok

Titkárság +36 36 559 300
Polgármester +36 36 559 302
Jegyző +36 36 559 301
Gyermekjóléti
szolgálat
+36 36 559 304
Alapellátási Központ
(idősek otthona)
+36 36 359 129

 

Közérdekű telefonszámok

Mentők 104
Tűzoltók 105
Rendőrség 107

 

Polgári Védelem – Körzeti megbízottak

Linkecs Patrik (70) 974 4020
Szabó Péter (70) 632 2973

 

AGRIA Ügyelet

tel: 06-36-314-104

Keresés

©2024 Verpelét Város

Keresés